Nemrég hunyt el Karl Albrecht Németország egyik leggazdagabb embere, az Aldi diszkontbirodalom megalapítója. Mit is csinált, mit talált ki Albrecht? Mitől lett sikeres a boltlánc, és hol tartanak most? 

"Az Aldi nemrég elhunyt alapítója, Karl Albrecht sarki vegyesboltosból lett a leggazdagabb német. Az Albrect testvérek képesek voltak felvenni a versenyt a már bejáratott láncokkal: rövid idő alatt Németország legnagyobb diszkontáruház-hálózatát építették fel, és több millió ember vásárlási szokásait változtatták meg" - írja az Aldiról szóló remek összeállításában az Origo.

 Ha élelmiszerről van szó, akkor a vásárlók a lehető legjobb árut  akarják a lehető legalacsonyabb áron, és ebben nem szeretnek  kompromisszumot kötni. A különféle boltok és láncok között ezért  annyira hatalmas a verseny, hogy csak a leghatékonyabb láncoknak  van esélye a kitörésre. Az Aldi többek között a következő lépésekkel  ért el sikereket: 

- korlátozott kínálat
- gyors árucsere
- saját márkás termékek olyan áron, amely alatt a konkurencia már  csak rosszabb minőséget kínál
- radikális váltás
- alacsony reklám-, marketingköltség

 Az Aldi a korabeli német piacon azzal alapozta meg a későbbi  fejlődést, hogy hosszú ideig az áraik ötödével voltak olcsóbbak a  versenytársaiknál.

A boltlánc és a tulajdonosai felismerték, hogy egy széles vásárlói réteget nem izgat különösebben, ha a csomagolás nagybani, vagy az, ha kevésbé szépen kinéző polcról kell levennie a tejet. A középosztályt pedig a jó minőségű és olcsó termékek mellett a belvárosi üzletekkel is be lehetett csalogatni - derül ki az origós összeállításból. Az Aldi nem a bejáratott márkanevekből él, hanem a saját márkás, szektoronként, termékkörönként más-más nevű termékekkel, brandekkel megy előre. Egyébként ezek is általában ismert termelőktől származnak, csak az Aldi nem vállalja a marketingköltségeket. Nem tukmálnak viszont kínai bazárokat idéző igénytelenséget a fogyasztókra, és amit kínálnak, az többnyire jó. Sőt, a minőség sokszor jobb, mint a hipermarketekben, és ahhoz képest egyáltalán nem drága.

100 év, veszekedés, diszkontbirodalom

Az Aldi története több mint 100 évvel ezelőtt kezdődött: az Albrecht testvérek édesanyja Schönenbeck-ben, Essen egyik külvárosában nyitott kis vegyesboltot 1913-ban. Az ebből kinövő Albrechts Discount elnevezésből rövidített Aldinak 1950-re már 13 üzlete volt a Ruhr-vidéken. Amikor viszont igazán beindult az üzlet, a testvérek annyira tartós konfliktusba kerültek, hogy inkább gyorsan szakítottak. Állítólag az robbantotta ki a vitát, hogy áruljanak-e dohánytermékeket. A vállalkozást ezért 1960-ban kétfelé bontották: Karl kapta a déli részeket (az Aldi Süd-nek a része Magyarország is), Theo pedig az északiakat (Aldi Nord). Hofer néven üzemelnek Ausztriában és Szlovéniában. A két rész ma pénzügyileg és jogilag is független, de a beszállítókkal néha egy cégként tárgyalnak.

Az Albrecht fivéreknek ki kellett valamit találniuk arra, hogyan tartsák meg azokat a vevőket, akik a válság során a megszorítások miatt mentek az Aldik egységeibe. Ehhez azt kellett garantálniuk, ha úgy tetszik bebizonyítaniuk, hogy a legjobb termékeik minősége nem rosszabb a drágábbnak számító láncok kínálatánál. Egyre különlegesebb termékeket kezdtek árulni, ezért már nem csak a szegényebbek, hanem a drága autóval közlekedő, felső-középosztálybeli feleségek is egyre többször jártak hozzájuk bevásárolni. A német vásárlókért mindent megtesz az Aldi: két éve arra kezdtek panaszkodni, hogy nem elég világosak a boltok, az Aldi rögtön 280 millió eurót költött 2500 bolt felújítására. Az elmúlt időszakban is a többiektől eltérő stratégiát választott az Aldi: miközben a nagy láncok visszafogták bolthálózatuk bővítését, és inkább az online bevásárlással igyekeztek megtartani a vevőiket, az Aldi egyre több boltot nyitott. Most már annyira jól megy nekik, hogy Nagy-Britanniában a Tescót szorongatják, és a britek annyira odavannak értük, hogy 2013-ban a leginkább csodált kiskereskedelmi cégnek választották.

Magyarországon az Aldinak két közvetlen riválisa van, a Lidl és a Penny Market, de mivel az Aldi jelent meg a legkésőbb a piacon, ezért hátrányban van velük szemben. A magyarországi terjeszkedésben kicsit bezavart viszont a nemrég bevezetett plázastop. Korábban úgy tervezték, hogy a közepes méretű városok után a kisebb települések felé nyitnak, ehelyett most Budapest belső kerületeibe kell betörniük, ezért meglévő, belvárosi épületeket alakítanak át, így lett például a Kossuth moziból Aldi, de a IX. kerületi Tűzoltó utcában, valamint a XI. kerületben a Fehérvári út és az Etele út sarkától nem messze egy volt raktárépületben is boltot alakított ki a boltlánc. 

Ha érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, akkor látogasson el a főoldalunkra, ahol össze tudja vetni, hogy melyik akciós termék melyik áruházban a legolcsóbb és egy helyen nézheti meg a boltláncok akcióinak nagy részét. Ha pedig tetszett a cikk, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon. 

Korábban pedig ezekről írtunk: 

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

A Penny is betört a belvárosba

Veszélyesek-e a cukropótlók? - Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? - Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

Legyél te is fagylaltellenőr!