Tavaly nőtt a mindennapos termékek forgalma és többet költöttünk a diszkontokban - derül ki a GfK Hungária friss kutatásából. 

 A múlt évben a háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költései növekedtek – egyre több alkalommal egyre nagyobb értékben vásároltak. A kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztásának növekedéséhez  hozzájárultak a magasabb reálbérek és az alacsony infláció. Ennek nyomán a  háztartások napi fogyasztási cikk költése is javuló tendenciát mutat: nőtt a vásárlások  száma és a vásárlói kosarak értéke 2013-hoz képest, habár regionális  összehasonlításban még mindig elmaradásban vagyunk - áll a GfK Hungária piackutató kedden kiadott elemzésében. 

 A diszkontok nyerték a bolttípusok versenyét. Bár a diszkontokban ugyan kevesebb  alkalommal vásárolt a lakosság, ám a kosárérték 8 százalékkal nőtt. Vagyis a vásárlók  az egy évvel korábbinál kevesebbszer mentek diszkontba, de többet költöttek. A  hipermarketekbe is kevesebbszer mentek a vásárlók, de ott is nőtt a kosáérték,  mégpedig közel 3 százalékkal.

A különböző bolttípusok közül 2014-ben a hipermarketek kettő, míg a kisebb boltokat összefogó láncok egy százalékpontot veszítettek piacrészükből. A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat. Az adatok szerint ugyanakkor a lakóhelyhez közeli, jellemzően szűkebb áruválasztékot kínáló és jelentősen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nőtt a kosárérték. Ez arra engedhet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekből a diszkontokba helyeződik át. Ezzel szemben – nagyobb mértékben a nemzeti dohányboltoknak, kisebb mértékben pedig az online kereskedelemnek köszönhetően – növelni tudta piaci részesedését az úgynevezett „egyéb” értékesítési csatorna a 2013-as értékhez képest 3 százalékponttal.

A háztartások kétharmada maximum 3 boltot látogatott tavaly havi rendszerességgel. A bolt megközelítésének módjainak arányában számottevő változás nem látható: többség továbbra is gyalogosan ment tavaly vásárolni, különösképpen a szupermarketek és kisboltok esetében. Nem sokkal maradnak el azonban az autós vásárlások sem, amelyek különösen nagy jelentőséggel bírnak az egyszerre kis- és nagykereskedelmi üzletként működő, úgynevezett Cash&Carry (pl.: Metro), valamint az átlagnál magasabb az arányuk a nagybevásárlásokban fontos szerepet játszó hipermarketekben, illetve a diszkontokban. A tömegközlekedés átlagon felüli szerephez jut a drogériák, valamint a hipermarketek esetében - derül ki a GfK kutatásából. 

A hazai kereskedelmi szektor koncentrációja (72 százalék) összességében megközelíti a környező országokban jellemző szintet, amely például Horvátországban szintén 72 százalék, Csehországban 74 százalék, Ausztriába 76 százalék, de Szlovákiában már eléri a 81 százalékot. Ugyanakkor tőlünk keletre a hagyományos csatornák súlya jelentős.