Felszámolnák az élelmiszerpazarlásból adódó, évi mintegy 200 milliárd forintnyi veszteséget.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet vezetésével létrehozott munkacsoport első körben egységes mérőrendszer alakít ki 2017-re, majd további lépéseket tesz a pazarlás csökkentése érdekében. 

Az EU várhatóan néhány éven belül kötelező kvótákat ír majd elő a veszteségek mérséklésére. Ezen irányelvek betartását pedig megkönnyíthetik az áttekinthetőbbé váló élelmiszer-termékpályák - hangsúlyozta. Az EU és a FAO készített már a pazarlásról felméréseket, amelyekből kiderült például, hogy a  veszteségek az adott ország fejlettségének függvényében a termékpálya más-más pontjain keletkeznek. A gazdaságilag fejlett országokban a lakosság az egyik legnagyobb pazarló, amely átlagosan jövedelme legfeljebb 10 százalékát fordítja élelmiszerre, így kevésbé kényszerül takarékosságra.  A szegényebb országokban éppen fordított a helyzet.  Sok helyen a jövedelmek 60-70 százalékát az élelmiszerkiadások teszik ki,  ezért nagyobb figyelmet fordítanak a konyhapénzre.

Magyarországon az átlagjövedelem 18-23 százalékát költi egy család az élelmezésre, és az utoljára 2006-ban az EU által készült becslés szerint évente háztartásonként 40 ezer forint értékű élelem, főként gyorsan romlandó  húsáru, tejtermék  kerül a kukákba. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozik az ország. Az elemzésekből az is megállapítható, hogy a gazdaságilag gyengébb országokban az élelmiszer-termékpályán a mezőgazdaság és a feldolgozóipar az egyik legnagyobb pazarló - tette hozzá.  A kevésbé korszerű  géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező veszteségek, mint a fejlettebb gazdaságokban általánosabb modernebb gépsorokkal felszerelt gyártási egységekben. (MTI)