Folyamatosan növekszik az interneten élelmiszert vásárlók aránya, a legtöbben készételt vesznek, elsősorban pizzát és ebédet rendelnek házhoz – derül ki az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent legfrissebb NÉBIH-es kutatásból. A reprezentatív felmérés szerint a felnőttek több mint a fele már rendelt a neten élelmiszert, de a rendszeresen vásárlók kevésbé megfontoltak.

Az elmúlt öt évben jenetősen bővült az online kiskereskedelem Magyarországon. Míg 2012-ben a magyar internetfelhasználóknak csupán 35 százaléka bonyolított le online vásárlási tranzakciót, addig ez az arány 2015-re már 47 százalékra emelkedett, miközben a rendszeres internethasználók aránya a kérdéses időszakban nem változott jelentősen: 2012-ben 69, 2015-ben 72 százalékos volt. Ugyanakkor az Eurostat elemzése szerint 2015-ben csak az internetes vásárlások 10 százalékában került élelmiszer a virtuális bevásárlókosárba Magyarországon, ami messze elmarad a 18 százalékos uniós átlagtól. 

Mi a sláger?

Éppen ezért az online élelmiszer-kiskereskedelmi piacot vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai. Bódi Barbara és munkatársai az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklap legfrissebb számában ismertették a reprezentatív, több mint ezer fő részvételével, 2015 november-decemberében lezajlott kutatásuk eredményét, amely szerint az interneten élelmiszert vásárolók száma folyamatosan nő, a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka szerzett már be élelmiszert webshopon keresztül.
A rendszeresen vásárlók aránya növekedett a leginkább, de még igen magas azoknak a száma is, akik egyáltalán nem rendeltek élelmiszert a neten.

A kutatás szerint legtöbben készételt (pizzát, ebédet stb.) vásárolnak az interneten, ez a kategória utcahosszal vezet a többiélelmiszer előtt. A második helyen az alapvető friss éleliszerek, a harmadikon pedig a kistermelői élelmiszerek állnak. Majd a tartós élelmiszerek, az édességek, az itthon nem kapható termékek, az alkoholok, végül az egészségvédő készítmények következnek. 

F

Forrás: Élelmiszerbiztonsági Közlemények

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalabbak nyitottabbak az online élelmiszer-vásárlásra: a netes élelmiszer-forgalom 60 százalékát a 40 év alattiak bonyolítják, ezzel szemben a 60 év felettiek a netes forgalom kevesebb, mint 10 százalékát adják. A kutatók az egyértelmű trendek alapján azt írják, a jövőben számolni kell az online élelmiszervásárlás piaci részesedésének növekedésével, főként annak kényelmi jellege miatt. Előrejelzések szerint ezzel párhuzamosan fejlődni fog az úgynevezett fogyasztási individualizáció is, amely főként a különleges élelmiszerek - helyi, kézműves, funkcionális élelmiszerek - szegmensét erősítheti.

Rizikó  

A nébihes szakértők ugyanakor kockázatokkal is számolni kell. Mégpdig azért, mert a magasabb egyedi értékkel rendelkező és egészségügyi előnyöket ígérő élelmiszerek, mint például az étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú és dúsított tápanyagtartalmú termékek esetében fel kell készülni a jogsértések halmozottabb megjelenésére is. Mindezt erősíti az a tény is, hogy a rendszeresen vásárlók kevésbé megfontoltak, tájékozódási igényük alacsonyabb, éppen ezért szükséges a veszélyekre fokozottan felhívni a figyelmet. 

Az online élelmiszer-kereskedelemben várható növekedés miatt a nébihes kutatók szerint fontos lehet egy olyan felügyeleti rendszer kialakítása, amely teljesebb körű biztonságot nyújt, a jelenlegi hatósági eszközrendszert ugyanis alapvetően a bolthelyiséggel rendelkező kereskedelem ellenőrzésére dolgozták ki. A kihívás főként abban rejlik, hogy egy internetes bolt akár néhány óra leforgása alatt üzembe állítható, miközben igen bonyolult nyomon követni, hogy egy adott webshopnak valójában ki a tulajdonosa, üzemeltetője, illetve rendelkezik-e egy vagy több hasonló bolttal. Mindez fokozottan igaz a külföldön regisztrált internetes üzletek esetében.