Háromnegyed év alatt 30-40 százalékkal drágult a cukor a magyar boltokban. 

Elszabadult a cukor ára Magyarországon. A Mindenár.hu adatai szerint a múlt év közepén (májusban, júniusban, júliusban) 160-170 forintért adták akciósan a kilós kristálycukrokat, míg az idén márciusban és áprilisban már 220-240 forintba kerültek. Ezen a héten konkrétan 235-239 forintot áron akciózik a cukorral a Tesco és az Auchan. Alig egy év alatt ez 30-40 százalékos drágulást jelent. 

A KSH inflációs adataiból is látszik a drágulás, márciusban az országos átlagára a kilós kristálycukornak 235 forint volt, szemben a februári 230, illetve a januári 222 forinttal. Tavaly márciusban pedig mindössze 188 forintos átlagárat mért a KSH. 

A világpiacon is drágult a cukor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci összefogalója szerint a New York-i árutőzsdén a nyerscukor határidős ára január végén, február elején tonnánként 290 dollár volt, március második felében pedig a 370 dolláros szintre emelkedett, igaz, április elején valamivel csökkent az árfolyam, így 330 dollárnál járt. A Solar Capital árutőzsdei cég szakértője a Trend FM-nek azt mondta, hogy a cukor világpiaci ára nem emelkedett olyan mértékben, mint ahogyan az Magyarországon lecsapódik. A hazai cukorárakat jelentősen befolyásolja még a dollár-forint árfolyamának mozgása is. 

Mennyit szabad enni belőle?

Az alapélelmiszerek közül az egyik legtöbbet támadott termék a kristálycukor, amelyből évente fejenként közel 30 kilót fogyasztunk. 2000-ben még 34 kiló cukrot ettünk fejenként egy év alatt, 2005-ben 31,6 kilót, 2013-ban pedig 28,5 kilót. (A statisztikát torzítja, hogy a cukorfogyasztást a mézzel együtt méri a KSH, de a méz aránya a cukorénál jóval alacsonyabb.)

A jelenlegi tudományosan elfogadott táplálkozástani ajánlások az energiabevitel 10 százalékában ajánlják a maximális cukorfogyasztást, ami durván 50 grammot, 10-12 teáskanál cukornak felel meg. A cukorhelyettesítők kisebb mértékben növelik meg a vércukorszintet, és fogszuvasodást sem okoznak. Azzal is azonban érdemes tisztában lenni, hogy a cukormentes élelmiszerek fogyasztása nem feltétlenül okoz testsúlycsökkenést, hiszen az éhségérzet ugyanúgy megmaradhat. Több tanulmány is bizonyította ezt.

Önmagában a megfelelő mértékű cukorfogyasztás nem jelent problémát a tudomány szerint. HA túlzásba visszük, az viszont egészségügyi kockázatot jelent, de ugyanakkor nem tanácsos egyik napról a másikra száműzni a cukrot. (Kivéve persze a cukorbetegeket. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint mint mindegyik tápanyagra, a cukorra is igaz, hogy a túlzásba vitt fogyasztása kedvezőtlen hatással lehet a testtömegre és általánosságban az egészségre. 

A végén pedig ismertetjük azt az öt tévhitet, amelyeket az MDOSZ a legfontosabbnak tart. 

• A közhiedelemmel ellentétben a természetben előforduló cukrok nem egészségesebbek, mint a hozzáadott cukor! A két féle cukor szerkezetileg valójában lényegében azonos.
• A cukor önmagában nem okoz cukorbetegséget! A cukorbetegekre vonatkozó táplálkozási ajánlások nem különböznek az általános népességre vonatkozóakétól.
• A kristálycukor, avagy szacharóz glikémiás indexe (a szénhidrát tartalmú élelmiszerek szervezetben előidézett vércukorválaszának a mértéke) csak közepes, nem magas!
• A cukor nem okoz hiperaktivitást a gyerekeknél! A cukorbevitel és aktivitási szint között valójában fordított oksági viszony áll fenn: az aktívabb gyerekeknek több energiára van szükségük és ennek következtében magasabb a cukorbevitelük.
• A cukor nem okoz függőséget!