Bár a zöldségek és gyümölcsök továbbra is a legnépszerűbb élelmiszerek közé tartoznak, a magyar vásárlók egyre kevesebbet és ritkábban vásárolnak belőlük. Gyümölcsből 70, zöldségből pedig átlagosan 130 kilót fogyasztunk évente - derül ki a GfK friss piackutatásából, amelynek apropóján a Mindenár.hu a boltláncok akciós gyümölcs- és zöldségkínálatából készített összeállítást.

Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a magyar háztartások mind zöldségből, mind gyümölcsből összességében és alkalmanként is kevesebbet, ráadásul ritkábban vásárolnak. Egy átlagos háztartás egy év alatt közel 70 kilogrammnyi gyümölcsöt és 130 kilogrammnyi zöldséget vett2013-ban. A legintenzívebb zöldség- és gyümölcsvásárlók az idősebb, 50 évnél idősebb háziasszony által vezetett, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások.

A háztartások beszerzési forrásai közül a hagyományos kereskedelmi csatornák (piacok, utcai árusok, zöldség- és gyümölcsboltok, kistermelők) továbbra is fontos szerepet játszanak: otthoni fogyasztásra mind a zöldség-, mind a gyümölcsmennyiség közel 40 százalékát itt szerzik be. A gyümölcs esetében a hagyományos csatornák részesedése évek óta stabil, a hipermarketek csökkenő piaci részesedését leginkább a diszkontok, hazai láncok, valamint a független kisboltok növekvő szerepe ellensúlyozta a tavalyi évben. A zöldségpiacon a hagyományos beszerzési helyek fontossága ellenben csökkenőben van és a modern kereskedelmi csatornák (szupermarketek, hipermarketek, valamint diszkontok) szerepe erősödik.

A hagyományos piacokat, zöldségeseket és a kistermelői helyeket a nagyobb városokban élő háztartások kedvelik, hiszen nekik nincs, vagy kisebb mértékben van lehetőségük saját maguknak megtermelni a friss zöldséget és gyümölcsöt. Míg a budapesti háztartások kétharmada vásárolt gyümölcsöt a szakosodott helyeken 2013-ban, addig az 5000 főnél kisebb településeken élők körében ez az arány kevesebb, mint negyven százalék volt.

Friss gyümölcsöt 2013-ban átlagosan másfél hetente vásároltak a háztartások és egy-egy alkalommal közel 2 kilogrammot. Slágernek továbbra is az alma és a banán számít, amelyekből a háztartások évente átlagosan 10-11 alkalommal tesznek kosarukba. E két gyümölcsfajtán kívül a barack, a narancs és a dinnye tartozik a legkedveltebb és legnagyobb arányban fogyasztott gyümölcsök közé. Ez az öt gyümölcsfajta adja a háztartások által vásárolt éves mennyiség több mint 70 százalékát.

A gyümölcsök népszerűségi listája az egyes fajták egy év alatt vásárolt mennyiségi és forgalmi részesedése alapján, 2013 (az adatok százalékban kifejezve)

Forrás: Háztartáspanel, GfK

A háztartások által gyümölcsre fordított kiadások havi megoszlásából az látszik, hogy a legtöbbet tavaly csakúgy, mint máskor is a nyári hónapokban költöttek a vásárlók. Ekkor a befőzéshez is használt nyári idénygyümölcsökre (eper, cseresznye, meggy, illetve barack), valamint dinnyére költik a legtöbbet. A téli hónapokban természetszerűleg a déligyümölcsök forgalma nő meg. Míg az év egy átlagos hónapjában minden hatodik háztartás vásárol gyümölcsöt a hagyományos beszerzési helyeken, addig a nyári csúcsszezon hónapjaiban a piacok, utcai árusok, illetve zöldségesek vásárlói bázisa megugrik, és havi szinten minden negyedik háztartás vesz gyümölcsöt ilyen szakosodott helyeken.

Forrás: Háztartáspanel, GfK

A zöldségek iránti kereslet a friss zöldségek megjelenésével – az április, május és júniusi hónapok alatt – nő meg a leginkább. Friss zöldségfélét a gyümölcsnél gyakrabban, átlagosan hatnaponta vásárolnak a háztartások, alkalmanként 2,1 kilogrammot. A zöldségek közül paprika és paradicsom kerül leggyakrabban a bevásárlókosárba, de mennyiségben és értékben is a burgonya vezeti a zöldségfélék toplistáját, hiszen ez adja a vásárolt zöldségmennyiség egyharmadát. Mindazonáltal, kedvező árszintjéből adódóan a kategória forgalmának kevesebb, mint egyötödét adja.

Zöldségek népszerűségi listája az egyes fajták egy év alatt vásárolt mennyiségi és forgalmi részesedése alapján, 2013 (az adatok százalékban kifejezve)

Forrás: Háztartáspanel, GfK